Véget ért a budapesti vizes világbajnokság, feszülten figyelted a magyar versenyzőket. Sokszor lehetetlennek tűnő helyzetek fordultak meg, az emberi teljesítőképesség határán túl dőlt el az aranyérem sorsa. Vajon mi szükséges ahhoz, hogy ilyen teljesítményre legyen képes valaki? Milyen út vezet a kimagasló eredményekhez? Számodra mi lenne az? Három dolog, amit érdemes észben tartanod, ha nagy terveid vannak!
A döntés
“A legnehezebb döntés, amit valaha meghozol majd az életedben az, hogy továbbállsz vagy keményebben próbálkozol.”
Hidd el nekem, mindegy, mi a célod. Leadni két kilót, tízet, ötvenet, megtanulni angolul, olaszul, kínaiul, életmódot váltani, lefutni öt kilométert, tízet, egy fél maratont, netán egy egészet. Bármit is tűztél ki magad elé, azért tetted, mert valamilyen okból kifolyólag az fontos számodra. (Ha nem Neked fontos, hanem valaki másnak, de rád kényszeríti, az más tészta.) Tudod, hogy a javadat fogja szolgálni. Tudod, hogy a szíved mélyén nem vágysz semmi másra, csak hogy elérd ezt a célt.
Igen ám, de ez nem biztos, hogy elsőre sikerül, nem pont úgy, ahogy elképzelted, vagy nem abban az ütemben, ahogy szeretnéd. Mi történik ilyenkor? Elsőre talán elfogadod, hogy valami balul ütött ki, másodjára még biztatod magad, hogy tovább kell menni, harmadjára vagy ötödjére elbizonytalanodsz, sokadjára pedig elgondolkozol rajta, van-e értelme az egésznek. Elkeseredsz, okolod a körülményeket, magadat, a családot, a múltadat. Elbizonytalanodsz, kételyek merülnek fel benned a célod értékével, megvalósíthatóságával kapcsolatban, a képességeidben sem bízol már igazán. Ez teljesen jogos, normális érzés.
A kérdés “mindössze” az, mit teszel ebben a helyzetben. Oké, kis szomorkodás belefér. De ne hagyd magad nagyon mélyre süppedni ebben az érzésben, mert onnan sokkal nehezebb kijönni. Ha kicsit el tudsz csendesedni, végig tudod gondolni, és emlékezni fogsz, mi volt a motivációd, miért tűzted ki a célt. Igyekezz felidézni az érzést, amit akkor éreztél. Erősítsd ezt magadban. Rá fogsz döbbenni, hogy mennyivel fontosabb volt a célod, mint az a körülmény, ami esetleg most távol tart tőle. Dönts úgy, hogy továbbmész. Tedd le a voksodat magad mellett, pont úgy, ahogy egy világbajnok tenné!
Fotó: Nemzeti Sport
Türelem
“Ne próbálj siettetni olyan dolgokat, amelyek növekedéséhez időre van szükség.”
Tudod ugye, hogy Róma sem egy nap alatt épült fel. Ahhoz, hogy valami számodra fontosat, kiemelkedőt érj el, olyasmiben lépj előre, amit addig hanyagoltál, idő kell. Nem tudni mennyi.
A sportolók esetében a megfelelő erőnlét létrejötte, egy-egy technika, mozgásforma kidolgozása hosszú hónapok munkája. Az eredményesebb napokat gyengébbek váltják és fordítva, de a napi edzésre akkor is el kell menni. Neked annyiban nehezebb a dolgod, hogy nem feltétlenül áll melletted egy edző, aki biztat vagy olykor épp leszúr, esetleg kijavítja a mozdulatod. Te a saját magad edzője vagy és fel kell ismerned, hogy mikor éled az erős vagy gyengébb napjaidat. Utóbbinál pedig nem ostorozni kell magad, hogy bűntudatod legyen, hanem megkeresni a nehézség okát, és azt kezelni.
Egy-egy új szokás kialakításához az agynak legalább 21 napra van szüksége, ennyi idő alatt jönnek létre új kapcsolódások, szinapszisok az idegsejtek között. Tehát legalább ennyi időt adj magadnak. Ha pedig ezután is úgy érzed, hogy elakadtál, kérj segítséget.
A fókusz
“Mindig emlékezz, a fókuszpontod határozza meg a valóságodat.”
A sorsdöntő pillanatokban ott kell lenni agyban, nincs mese. 50 méter pillangón nem lehet úgy világbajnoknak lenni, hogy közben a tegnapi bulira gondolsz. Figyelni kell a rajtra, az egész test összehangolt mozgására, a levegővételre, a tempóra, ésatöbbi. Ilyenkor nem lehet más a fejben, csak a cél.
Ugyanez igaz akkor, ha épp a kocogni mész. Lehet, hogy nem fogod megjavítani a világcsúcsot, de fontos, hogy abban a fél-egy-két órában magadra figyelj. Arra, hogyan veszel levegőt, hogyan teszed egyik lábadat a másik után. Tartsd a szemed az úton. Koncentrálj magadra, arra, hogy az aznapra tervezett távot lefusd, utána agyalj a bevásárló listán.
A nyelvtanulásnál, egy új készség elsajátításánál is erre van szükség. Lehet, hogy először nehezebben figyelsz majd, a gondolataid elkalandoznak, de ha ezt észreveszed, tereld vissza őket.
Zárásként pedig egy gondolat Hosszú Katinkától: “Korábban mindig féltem a kudarctól, attól, hogy valami nem úgy fog sikerülni, mint ahogy elterveztem. És ezt sikerült kiiktatni, mert a kudarcból egyelőre mindig sokkal többet sikerül tanulnom, mint a győzelmekből.”
Ha még több információt szeretnél kapni a blogon olvasott témákkal kapcsolatban, iratkozz fel a Szelíd Gyógymódok hírlevélre!
Kommentek